Anonim Járókelő

2022. augusztus 01.

Egyéb

Duna-Ipoly Nemzeti Park

A bejelentést támogatta:
XI. Kerületi Önkormányzat

FRISSÍTÉS 2023. 05. 28.

Bejelentő visszajelzése:

Még egyszer köszönöm a DINPI válaszának továbbítását, erre reagálnék most részletesen:

“A természetvédelemi őrök mindezek ellenére — lehetőségeikhez képest — rendszeresen jelen vannak a területen es minden alkalommal felhívják a kutyasétáltatók figyelmét a póráz használatára”

Körülbelül 5 éve rendszeresen futok, sétálok a Sas-hegy szabadon látogatható részein, különböző napszakokban, ez idő alatt egyszer sem találkoztam természetvédelemi őrökkel. Kutyát póráz nélkül sétáltatókkal viszont folyamatosan találkozom. Tehát, ha az őrök valóban szokták a kutyásokat megkérni a póráz használatára, akkor ez nem lehet túl hatékony. Lehet, hogy hatásosabb lenne, ha pár alkalom figyelmeztetés után büntetnének is, akár csak valami jelképes összeggel az elején. Ez már talán nagyobb motivációt biztosítana a póráz rendeltetésszerű használatára.

„Emellett plakátokat is helyeztek ki a területre, mely szinten a póráz használatára szólítja fel a kutyával érkező embereket. Sajnos ezek a plakátok hamar eltűnnek a kihelyezett táblákról.”

Mint már említettem, évek óta járok a Sas-hegyen, de soha, egyetlen alkalommal sem láttam ilyen plakátokat, sem a felújítás előtt, sem azóta. De ha valóban kihelyezésre kerültek ilyen plakátok, akkor ezeket legjobb esetben is pár napon belül leszedték (vélhetően) a kutyatulajdonosok. És ha ez így történt, és meg sem próbálták a plakátokat pótolni, akkor az a szomorú eset áll fenn, hogy a nemzeti park ezzel elismeri a kutyások törvények felettiségét, tehát, ha nekik nem tetszik egy szabályozás, akkor minden retorzió nélkül eltávolíthatnak táblákat, hatósági jelzéseket. Egy ilyen ügyben minimum rendőrségi feljelentésnek kellett volna történnie.

„A kutyasétáltatók es egyéb területhasználók közötti konfliktus kulturált megoldásának további lehetőségeit megvizsgáljuk. Amennyiben olyan megoldást találunk, ami a természeti értékek serelme nélkül végrehajtható es anyagi lehetősségeink lehetővé teszik, akkor további lepéseket fogunk tenni.”

Ezt nagyon megköszönném, a póráz használatára figyelmeztető táblák kihelyezése szerintem a legfontosabb jelen helyzetben, de hosszabb távon jó megoldás lenne egy zárt kutyafuttató létrehozása is, a táblák segítségével hangsúlyozva, hogy kizárólag ott megengedett a póráz mellőzése.
Tegnap készítettem pár képet a zöldterület több bejáratánál is, ezeken látszik, hogy semmilyen tábla nem figyelmeztet a póráz használatára, de egy kivétellel még arról sincs tájékoztatva a látogató, hogy természetvédelmi területen jár.

U.i.: a minap megint találkoztam egy kutyasétáltató párral, három kutyával voltak, póráz „természetesen” egyiken sem volt. Észlelték érkezésemet, megálltam előttük, a háromból két kutyát meg tudtak fogni, de egy előrébb szaladt. Ezt még meg is köszöntem nekik, és mivel nem szóltak, hogy vigyázzak a még szabadon lévő kutyával, azt feltételeztem, hogy teljesen szelíd lesz. De nem így történt, ahogy elmentem mellette, ugatva utánam szaladt. Megint megálltam, és kértem, hogy fogják meg, és megkérdeztem, hogy miért nincs pórázon. Választ nem kaptam, a kutya a visszahívás ellenére sem engedelmeskedett a gazdáiknak, és megint elkezdett felém szaladni ugatva. Aztán sokadig próbálkozásra végül meg tudták fogni. Közben még közöltem velük, hogy természetvédelmi területen nem szabad kutyát póráz nélkül sétáltatni, reakció erre sem érkezett, csak hallgatás (és kutyaugatás), de talán egy kicsit elszégyellték magukat. Nagyon remélem, hogy nem kell megvárni, hogy egy harapással járó támadás történjen (akár velem, akár mással) ahhoz, hogy érdemi intézkedések történjenek. És hozzáteszem, hogy ez a probléma nem csak a Sas-hegyen áll fenn, hanem a DINPI teljes területén, illetve országos szinten is, de azért választottam a Sas-hegyet a bejelentés tárgyának, mert kis területen fekszik, városi környezetben, és ha sikerül itt megoldást találni a régóta fennálló problémára, akkor ez mintaként szolgálhat más területek számára is.

_____________________

Egy idősebb pár rendszeresen “sétáltat” három nagytestű kutyát a (Budapest, XI. kerületi) Sas-hegyen (természetvédelmi területen), póráz nélkül. Én pedig szoktam arra futni, és sajnos volt már pár kellemetlen találkozásom velük. A kutyák (bármilyen messze is voltak) azonnal elkezdtek felém futni, majd pedig megálltak közvetlenül előttem, és vadul ugattak (három kutya három irányból). Kértem a párt, hogy hívják vissza, és fogják meg őket, de a kutyák egyáltalán nem hallgattak rájuk, eszük ágában sem volt visszamenni. Meg kellett várnom, amíg odajött az “úriember” és megfogta őket. Elnézést nem kért (egyik alkalommal sem), viszont, amikor jeleztem neki, hogy ezzel szabálysértést követ el, akkor minden esetben arrogáns válaszokat kaptam, mint pl. “Miért maga minden szabályt betart?”, illetve “A kutyáknak is futni kell”. Ahogy említettem, ez nem egyszer történt meg, hanem legalább három alkalommal, gyakorlatilag minden esetben, amikor találkoztam velük.

Sajnos nem egyedi esetről van szó, nem csak a Sas-hegyen, de bárhol Budapesten, vagy az ország bármely részében megtörténhet, és meg is történik, rengeteg hasonló történetet lehet olvasni különböző futós csoportokban, és sajnos van, amikor harapással végződik a támadás. Velem is történt már ilyen, egy szintén póráz nélkül sétáltatott örző-védő (mint utólag kiderült) németjuhász támadt rám, és harapott rá az alkaromra. Szerencsére legalább a gazdája együttműködő volt, bemutatta a kutya oltási könyvét, és még elnézést is kért, viszont így is egy teljes éjszakát töltöttem a Honvéd kórházban, a tetanuszra és a seb összavarrására várva. Egy ilyen negatív tapasztalat miatt még inkább érzékenyen érintenek az ilyen incidensek, és egyáltalán nem nyugtat meg, amikor a gazdi azzal jön, hogy “nem bánt”, vagy hogy “csak játszik”. Egyébként épp elég zavaró az is, amikor “csak játékból” ugrál fel rám a kutya, és a karmával kiszakítja a 10.000 Ft-os futónadrágot (ez is megtörtént már).

A fentiek miatt úgy gondolom, hogy ezek az esetek eljutottak arra a szintre, hogy cselekvésre van szükség a többi futótárs, illetve túrázók, vagy akár csak sétáló, kiránduló emberek védelme érdekében. A javaslatom a következő: a legfontosabb az lenne, hogy tájékoztató táblák kerüljenek kihelyezésre – első körben a természetvédelmi területeken –, amelyeken tájékoztatnák a kutyatulajdonosokat, hogy kötelesek pórázon sétáltatni a kutyáikat, egyben feltüntetve azt is, hogy ennek megszegése szabálysértésnek minősül (akár a büntetési tétel feltüntetésével). Természetesen nagyon fontos lenne a szabályok betartatása is, ebben részt vehetnének az illetékes hatóságok (pl. Önkormányzati Rendészet, Közterület-Felügyelet, Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelni őrei, Polgárőrség, stb.) Egy darabig csak figyelmeztetnének az illetékesek, de egy idő után a notórius szabályszegőket büntetni is lehetne.

Ezen kívül lehet, hogy érdemes lenne felvenni a kapcsolatot különböző kutyás szervezetekkel, akik felvilágosító kampányokat folytathatnának, mert a kutyatartók egy része láthatóan nincsen tisztában azzal, hogy a póráz nélküli sétáltatással szabálysértést követ el, illetve, hogy ezzel milyen veszélynek és stresszhatásnak teszi ki a nyugodt sportolásra, sétálásra vágyó embereket. Van olyan futó ismerősöm, aki kifejezetten retteg a kutyáktól az ilyen esetek miatt. Ugyanígy veszélyt jelenthet magára a kutyára is, ha nem sikerül behívni, és a természetvédelmi terület közelében esetleg kifut egy közútra egy arra közlekedő jármű alá/elé, vagy egy másik, támadó kutyától nem tudja így megvédeni a saját gazdája – de ez már az ő érdekük és felelősségük, nem kapcsolódik szorosan a járókelőket/futókat/kerékpárosokat érő atrocitásokhoz.

Tudom, hogy nem egyszerű ezeknek az intézkedéseknek a bevezetése és betartatása, és komoly erőforrásokat is igényel, de a Sas-hegy lehetne az úgynevezett “pilot project” (nem nagy területről van szó), és ha itt sikerül egy működő megoldást találni, akkor ezt lehetne Budapesten és országos szinten is alkalmazni. Köszönöm, ha tudtok segíteni!