Milyen városi problémák foglalkoztatták leginkább az embereket 2025-ben? – A Járókelő éves beszámolója

  • Home
  • Milyen városi problémák foglalkoztatták leginkább az embereket 2025-ben? – A Járókelő éves beszámolója

Járókelő Blog

Hírek, olvasnivalók városokról és a Járókelőről, nemcsak városlakóknak.
Még többet szeretnél belőlünk? Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Csapatkép

Milyen városi problémák foglalkoztatták leginkább az embereket 2025-ben? – A Járókelő éves beszámolója

Mi a Járókelő szerepe a városi problémák kezelésében?

A Járókelő csapata 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy jelezhessék a lakóhelyükön tapasztalt közterületi problémákat – legyen szó kátyúkról, letört vagy túlcsorduló szemetesekről, lekopott zebrákról, megrongálódott utasvárókról vagy éppen elhagyott járművekről.

A célunk kezdettől fogva az, hogy ezek a jelzések ne tűnjenek el a rendszerben, hanem eljussanak azokhoz, akik valóban meg tudják oldani őket. A Járókelő hidat képez a lakosok, az önkormányzatok és egyéb városi szolgáltatók között, és segít eligazodni abban rendkívül bonyolult intézményi hálóban, amely a közterületek működtetéséért felel.

Hisszük, hogy az egyéni jelzéseknek is lehet hatásuk: egy-egy bejelentés mögött mindig egy konkrét helyzet, egy mindennapi bosszúság vagy akár balesetveszélyes állapot áll. A Járókelő azért dolgozik, hogy ezek a problémák láthatóvá váljanak – és végül megoldódjanak.

A Járókelő 2025-ben számokban:
  • 23 településen érhető el a szolgáltatásunk,
  • 75 ügykezelő önkéntes segíti a bejelentések megoldását,
  • az egyesület teljes tevékenységét egy 5 fős stáb és 117 önkéntes közreműködésével működtetjük,
  • a 2012-es indulás óta több mint 185.000 egyedi bejelentést kezeltünk
  • és elértük a 118.000 ügy megoldását az illetékesekkel együttműködésben.

Ezek a számok nem önmagukért fontosak: minden adat mögött egy konkrét utca, egy gyalogátkelő, egy buszmegálló és így egy városlakó mindennapi problémája áll.

Vizsgálati módszertan és megoldási arány számítása

Az éves statisztika elkészítéséhez adattisztítást végeztünk, a törölt ügyeket kivettük, így összesen 22.859 db bejelentést vizsgáltunk. A továbbiakban bemutatott elemzésben már a törölt bejelentések figyelmen kívül hagyásával dolgoztunk. Ahol mégis a teljes mintával, ott azt külön jeleztük.

Az elemzés megértéséhez szükséges megismerni a bejelentések különböző státuszait, és, hogy mi alapján számoljuk a megoldási arányt.

  • Megoldottként tartunk számon minden olyan bejelentést, amire az illetékes vagy egy felhasználó, beleértve a bejelentőt is, visszajelzett, hogy megoldódott.
  • A megoldatlan ennek az ellentéte, amikor az illetékes megírta, hogy valamilyen – általában anyagi, szakmai – okból kifolyólag nem oldja meg a lakos jelzését, illetve, ha a felhasználók visszajelzése szerint nem oldódott meg a bejelentés a beküldéstől számított 365 napon belül.
  • A folyamatban lévő ügyek közé tartozik minden olyan ügy, amelynek megoldása egyelőre még kétséges, azaz nem tudjuk, hogy végül megoldással zárul-e vagy sem. Ezeket nem számítottuk be a megoldási arányba.
  • Tavaly óta újítás, hogy külön vizsgáljuk azokat a bejelentéseket, amelyekre 90 napig nem érkezett válasz az illetékesektől és emiatt megoldatlanként zárultak. Ezeket külön címkével láttuk el. Itt a későbbiekben majd arra érdemes figyelni, hogy melyik illetékes az, aki arányaiban sok ügyre nem válaszolt.
  • A törölt bejelentések közé sorolunk minden duplikációt és olyan témát, ami a felhasználási feltételeinkkel nem összeegyeztethető (pl. feljelentés).

A megoldási arányt az összes lezárt, tehát megoldott és megoldatlan státuszú ügy összegéhez viszonyított megoldott ügyszámmal képezzük. A megoldatlan ügyekhez hozzávettük a válasz nélkül lezártakat is.

MEGOLDÁSI ARÁNY = MEGOLDOTT / (MEGOLDOTT + MEGOLDATLAN + NEM ÉRKEZETT VÁLASZ)

Ezek alapján a hozzánk forduló bejelentőknek – amennyiben észrevételük releváns volt –  78%-os eséllyel tudtunk segíteni 2025-ben, így 100-ból csupán csak 22 esetben nem tudtuk megoldással zárni az ügyeket. A lezárt ügyek elemszáma 15.242 bejelentés.

A teljesség kedvéért a folyamatban lévő és lezárt bejelentések arányát is megmutatjuk.

Bejelentések megoszlása: Budapest és vidék

A Járókelőre érkező bejelentések 86,3%-a Budapestről és 13,7%-a vidékről, illetve a fővárosi agglomerációból érkezett, ami a korábbi éveket is alapul véve egy minimális, de növekvő trendet mutat a Budapest felé tolódásról. Ez a jövőben valószínűleg még inkább így lesz.

2025 havi bejelentésszámai

2025-ben 24.597 új bejelentést fogadtunk. Ez az eredmény közel azonos szinten van a megelőző évvel. A március (2.529 ügy) és az augusztus (2.348 ügy) kiemelkedően jól teljesítő hónapok voltak, míg év végére elfogyott a felhasználók lelkesedése, ami valószínűleg a szokatlanul hideg időjárással hozható összefüggésbe.
Ezt a hipotézist erősíti meg az is, hogy e sorok írásakor már megjöttek a 2026. januári számok, amik az extrém hideg időjárás által érintett hetekben visszaesett kültéri aktivitás miatt még rosszabb számokat mutatnak.

46.464 emailt küldtünk ki a 2024-ben és 2025-ben beérkezett ügyek kezelése során 355 különböző illetékes szervnek, tőlük 24.506 alkalommal érkezett válasz. Ezen felül 22.352 felhasználói komment érkezett a bejelentésekhez, amiket egyesével moderáltunk és az így kapott információk alapján vittük tovább vagy zártuk le a bejelentéseket.

Havonta átlagosan 2.050 új bejelentést fogadtak ügykezelői önkénteseink.

Bejelentői aktivitás és regisztrációk

2025-ben 4.265 felhasználó regisztrált a Járókelőre, ennek köszönhetően a felhasználóink száma elérte a 34.000 főt. Közülük nagyjából 500-an legalább 2 bejelentést küldtek be.

A regisztrációk szempontjából a június, július és szeptember volt kiemelkedően erős. Ekkoriban havi szinten 450-500 új felhasználónk lett.

Összes felhasználónk 13%-a regisztrált 2025-ben, 13%-a 2024-ben, 29%-a 3-5 éve és közel felük pedig több mint 6 éve.

A legtöbb bejelentést kapó illetékesek 2025-ben

A legtöbb ügyet a Budapest Közút, azaz a főváros közútkezelő társasága kapta. 2025-ben 3.702 lakossági panaszt továbbítottunk feléjük.

A második helyen a Budapesti Közművek (BKM) áll – ami immár 5. éve fogja össze a korábban külön szakcégekként működő FKF-et, FŐKERT-et, FŐTÁV-ot, BTI-t és FŐKÉTÜSZ-t -, 1.969 üggyel. És bár idéntől a BDK, azaz a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. is a BKM csoport része, a 2025-ös bejelentések vizsgálatakor még külön vizsgáltuk a teljesítményüket.

A harmadik helyezett ezúttal Zugló Önkormányzata és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata lett, megosztva a bronzérmet 1.179 és 1.173 db bejelentéssel.

Listánk negyedik helyére ismét a Magyar Telekom került 1.022 üggyel.

Az évi 500-800 bejelentést fogadó illetékesek mezőnyébe Újbuda Önkormányzata, a korábban említett BDK, a II. kerületi Önkormányzat, a BKK és a XIII. kerületi Önkormányzat került.

Ez azonban nem egy verseny, hiszen a rangsorból csupán annyi derül ki, hogy kinek mennyi dolga akadt a Járókelő által továbbított lakossági észrevételeknek köszönhetően. Egy-egy szektor és illetékes teljesítményéről a későbbekben lesz szó.

A leggyakoribb városi problémák 2025-ben

2025-ben a legtöbb bejelentés toronymagasan a Köztisztaság (3.762 ügy) kategóriájába érkezett, amely 11%-kal haladta meg a második helyezett Parkok és zöldterületek (3.374 ügy) kategóriájába eső zöldfelületi fenntartással kapcsolatos ügyeket. Ez tavaly is így volt.

A korábbi csúcstartó Forgalomtechnika (3.200 ügy) lecsúszott a harmadik helyre. Ide olyan bejelentések tartoznak, mint az útburkolati jelek, a forgalomirányító lámpák, KRESZ táblák.

A bejelentések száma alapján kiemelkedő eredményt hoztak a Közművek (2.932 ügy) halmazába tartozó bejelentések is. Ezek szerint a különböző víz, gáz, elektromos áram és távközlési hálózatok karbantartásával kapcsolatban még mindig sok a teendő.

Megoldási arány kategóriánként

A kategóriánkénti megoldási arányokat vizsgálva három csoport rajzolódik ki. A Közvilágítással, Köztisztasággal, Közművekkel, Közösségi közlekedéssel és Elhagyott járművekkel kapcsolatos bejelentések több mint 75%-a megoldással zárul.

A középmezőnyben 6 kategória (Forgalomtechnika, Graffiti, Kerékpározás, Parkok és zöldterületek, Kátyú és Egyéb) szerepel, ezek megoldási aránya 63-74% között mozog.

És vannak az évenkénti statisztika szerinti legrosszabb megoldási aránnyal bíró kategóriák: a Járda, Parkolás és Akadálymentesítés témái. Ezen ügyek esetében örülhetünk, ha minden második megoldódik. De jellemzőbb a 40% körüli megoldási arány.

Érdemes vetni egy pillantást az arányokra, ha a még folyamatban lévő bejelentések is benne vannak. Itt jól láthatók az időigényesebb, költségesebb beavatkozást jelentő feladatok.

statisztika
A leghatékonyabb illetékesek és szektorok

A hatékonyság több módon is mérhető:

  • megoldási aránnyal
  • megoldási idővel
  • válaszadási aránnyal
  • és válaszadási idővel

A következőkben bemutatjuk, hogyan teljesítettek a főbb szektorok egymáshoz képest, majd pedig abba adunk betekintést, hogy a piac 5 legtöbb bejelentést kapó (min. 200 ügy) vállalata, a Fővárosi Önkormányzat és közműcégei, illetve a budapesti kerületi önkormányzatok mennyire hatékonyak, végül pedig mutatunk egy top10-es listát a legtöbb bejelentést kezelő illetékesekről is.

A következő eredményekben semmi meglepő nincs. Ráerősít arra a szubjektív megélésre és közgazdasági tényre is, hogy általában véve a piac a leghatékonyabb szereplő és az állam a legkevésbé. Egy kivételt találunk: a válaszadási arányban (tehát, hogy hány bejelentésre válaszolnak) a Fővárosi Önkormányzat és közműcégei megelőztek mindenkit. Itt persze mondhatnánk, hogy a panasz törvény alapján mindegyikre kötelező lenne válaszolni, azonban a valóság a közelében sincs ennek a szabálynak.

statisztika

A forprofit kategóriában fej-fej melletti verseny alakult ki az OPUS Global és a Magyar Telekom között. Az előbbi az ügyek 99-át, az utóbbi 98%-át oldotta meg sikeresen. A különbség annyira elhanyagolható, hogy a bejelentésszámokkal mindenképp érdemes súlyozni a végeredményt, ugyanis a Magyar Telekom négyszer annyi bejelentést (1.022 ügy) kapott, mint az OPUS. Ezzel a számmal toronymagasan vezet mindenki előtt.

A pódium második fokán szintén holtverseny alakult ki a 2Connect és a JCDecaux között. Míg az előbbi a távközlési piac egyik régi/új szereplője számos korábban ismert vállalat egybeolvadása által, addig a JCDecaux 13. éve együttműködő partnere a Járókelőnek, ők a közterületi reklámhordozók szegmensében aktívak, és többek között a 100.000. megoldott bejelentést is velük ünnepeltük. Ők 89% és 88%-os eredménnyel végeztek, közel azonos bejelentésszám mellett.

Végül harmadik helyre az E.ON futott be egy egészen meglepő 30%-os megoldási aránnyal. Véleményünk szerint van mit behozni a többiekhez képest.

statisztika
statisztika
Kerületi önkormányzatok teljesítménye 2025-ben

Bár a Fővárosi Önkormányzat hosszú évek óta csődközeli helyzetben van, a teljesítménye alapján ez mégsem állítható. Szakcégei kiváló munkát végeznek, akik közül a BDK (742 ügy) idén is kiemelkedett. A közvilágítási hibák 96%-át sikeresen javították a cég szakemberei. Mögöttük a Fővárosi Vízművek (297 ügy) hasonlóan jó, 95%-os eredménnyel végzett. Kettejük között van egy két és félszeres különbség a bejelentések számában, a BDK javára.

A Fővárosi Csatornázási Művek (366 ügy), a Budapest Közút (3.702 ügy), a Budapesti Közlekedési Központ (668 ügy) és a Budapesti Közművek (1.969 ügy) közel hasonló teljesítményt nyújtott teljesen eltérő bejelentésszámok mellett: az ügyek 81%-85%-át oldották meg sikerrel.

És hogy kik a sereghajtók a fővároson belül? A FÖRI, azaz a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság és a maga a Városháza ügyfélszolgálata. Utóbbihoz hagyományosan olyan bejelentések tartoznak, amik a meglévő közszolgáltatási szerződések alapján egyik szakcéghez sincsenek kiutalva.
A FÖRI az ügyek 60%-át, míg a Városháza a 49%-át tudja megoldani.

statisztika

Mind közül talán a legizgalmasabb eredmény a kerületi önkormányzatokat bemutató sorozat, hiszen budapestiekként a kerületi identitás az egyik legerősebb kapaszkodó, amikor azt mondjuk, hogy budapestiek vagyunk. A 23 kerület esetében döbbenetes mértékű szórást látunk, mert míg a XIII. és IV. kerület az ügyek 90%-át sikerrel zárja, addig a III. és VI. kerületben ez kevesebb mint az ügyek feléről mondható el.

A kerületek teljesítményét részletesebben bemutató elemzésünket egy külön posztban jelentetjük meg a következő hetekben.

statisztika

És végül lássuk a 10 legtöbb bejelentést fogadó illetékes rangsorát megoldási arányuk alapján! Nem is kérdéses, hogy itt a Magyar Telekom végzett az első helyen a korábban már említett 98%-os aránnyal, szorosan a nyomában pedig a BDK és a XIII. kerületi Önkormányzat közel hasonló eredményekkel. Milyen szép összeállítás! A top3-ban egy-egy piaci, fővárosi és kerületi szervezet végzett.

A LEGTÖBB BEJELENTÉST FOGADÓ ILLETÉKES MEGOLDÁSI HATÉKONYSÁGA

Az elemzés elkészítéséhez többek között a Járókelő adataira épülő, saját magunk által fejlesztett PowerBI alapú adatelemző és vizualizáló rendszert használtuk, amely reményeink szerint a jövőben hatékonyan segítheti a velünk partnerségben működő önkormányzatok és közszolgáltatók stratégiai és operatív tervezésért és megvalósításért felelős szakterületeit, a városüzemeltetés és fejlesztés terén egyaránt.

Fejlődő kapcsolatok, erősödő együttműködések

2025-ben egy régóta dédelgetett cél is megvalósult: a Hegyvidéki Önkormányzattal (XII. kerület) együttműködési megállapodást kötöttünk, így a Járókelő lett a kerület hivatalos hibabejelentő felülete.

Ez nemcsak adminisztratív mérföldkő, hanem fontos visszajelzés is: azt mutatja, hogy a Járókelő modellje működik, és partnerként lehet ránk számítani a közterületi problémák kezelésében. A szorosabb együttműködés gyorsabb kommunikációt, átláthatóbb ügykezelést és dedikált ügykezelői támogatást jelent.

Budapest 0–24 és a Járókelő szerepe

2025-ben kiemelt figyelmet kapott a fővárosi, egységes hibabejelentő rendszer terve. A folyamat során több egyeztetésen vettünk részt, és szakmai tapasztalatainkkal végig jelen voltunk a párbeszédben.

A munka eredményeként egy olyan koncepció készült el, amely számol a Járókelő tapasztalataival és a velünk való együttműködés lehetőségével. A végleges javaslat továbbdolgozása 2026-ban folytatódik, az év végi döntések irányt mutatnak arra, milyen szerepet kap a Járókelő a jövő fővárosi rendszerében.

Fejlesztések: mobilapplikáció, API, akadálymentesítés

2025-ben több, hosszú távon meghatározó fejlesztésen dolgoztunk.

Elindult a mobilapplikáció fejlesztése, amelynek célja, hogy a bejelentés még egyszerűbbé és gyorsabbá váljon. Ehhez kapcsolódva elkészült a Járókelő új API-ja, amely nemcsak az applikáció és a rendszer közötti kapcsolatot biztosítja, hanem lehetőséget teremt más önkormányzati rendszerek közvetlen csatlakozására is.

Megkezdtük a digitális akadálymentesítést is: célunk, hogy a Járókelő.hu webes felülete a látássérült felhasználóink számára is teljes értékűen hozzáférhető legyen.

Elkészült továbbá a reporting rendszerünk első, béta verziója, amely segít feltérképezni, milyen mintázatok és tanulságok rajzolódnak ki az évek alatt felhalmozott adatokból, és hogyan lehet ezekből tanulságokat levinni a városfejlesztési és városüzemeltetési döntések során.

Kommunikáció és jelenlét

Új felületet nyitottunk: elindult a Járókelő TikTok-csatornája.
A rövid videós tartalmak célja az volt, hogy közérthetően, emberközelből mutassuk meg, mit jelent egy bejelentés útja, és miért fontos a részvétel.

2025-ben is fontosnak tartottuk, hogy a Járókelő ne csak online legyen jelen. A Sziget Fesztiválon szemléletformáló foglalkozásokon és játékokon keresztül ismerkedhettek meg velünk az érdeklődők, míg a Művészetek Völgyében játékos formában mutattuk meg, hogyan lehet bárki aktív résztvevője a városi problémák megoldásának. Ezek az alkalmak nemcsak az ismertséget növelték, hanem közvetlen visszajelzéseket is adtak arról, hogyan gondolkodnak a városról és a részvételről azok, akik először találkoznak a Járókelővel.

Szakmai programok és partnerségek

Részt vettünk a Good Impact rendezvényen is, ahol civil szervezetek találkozhattak vállalatokkal és önkormányzatokkal. Rövid bemutatónk és játékos szemléletformáló programunk több érdeklődő figyelmét is felkeltette, és reményeink szerint ezekből a kapcsolódásokból új együttműködések is születnek majd.

A hibabejelentő felületünk működtetésén felül oktatási szerepet is vállaltunk. Ennek részeként több, elsősorban gyermekeket és szüleiket megszólító programsorozatot valósítottunk meg.A csillaghegyi Fodros Általános Iskolában Fenntartható város címmel interaktív foglalkozásokat tartottunk, valamint a Velo Budapest közreműködésével kerékpáros közlekedési képzéseket szerveztünk alsós és felsős diákok számára. A programok célja a biztonságos, fenntartható közlekedés népszerűsítése, valamint a gyakorlati közlekedési tudás fejlesztése volt.

A szemléletformáló és gyakorlatszerző eseménysorozatot egy közös kerékpáros piknikkel zártuk, amelyen diákok, szülők és pedagógusok együtt vettek részt. A közel 70 fős esemény valódi közösségi élménnyé vált, és jól mutatta, hogy a városi közlekedésről való gondolkodás már gyerekkorban is formálható.
A projekt a Fővárosi Környezetvédelmi Alap támogatásával valósult meg.

Stronger Roots pályázat és szervezetfejlesztés

2025 végén különösen fontos mérföldkőhöz érkeztünk: megnyertük a NIOK Alapítvány által kiírt, főként európai uniós támogatásból megvalósuló Stronger Roots – Társadalmi Bázisépítés pályázatot több mint egy tucat másik civil szervezet mellett. Ennek köszönhetően 2026 év elejétől kezdődően 18 hónapon keresztül szervezetfejlesztésre, felhasználókutatásra, CRM-rendszer bevezetésére és kommunikációra fordíthatunk forrást, hogy a Járókelő működése még stabilabb, társadalmi bázisa pedig még nagyobb legyen.

És megyünk tovább

2025-ben ismét bebizonyosodott: a Járókelő nemcsak egy technikai felület, hanem egy közösségi eszköz, amely segít lebontani az „úgysem történik semmi” érzést, és láthatóvá teszi, hogy az együttműködés igenis működhet.

Köszönjük mindenkinek – bejelentőknek, önkénteseknek, önkormányzati és vállalati partnereinknek –, akik hozzátettek ehhez az évhez.