Nőnapi ötletek arra, hogyan tehetjük mindenki számára élhetőbb a városunkat.
1. Figyelembe veszi a nők igényeit
Ma már alapvető kellene, hogy legyen a várostervezés és -fejlesztés során mindenki számára megfelelő infrastruktúrát és tereket építsenek. Az egyik kedvenc példánk, az Egyesült Királyságban bicikliző nők statisztikája. Bár az országban nagyon sokan kerékpároznak, a „Londoni Kerékpárosklub”, a London Cycling Campaign szerint mindössze 27 százalékban vannak jelen a nők, ha azt nézzük, mennyien használják munkába járásra ezt a közlekedési módot. A legerősebb visszatartó ok az, hogy a kerékpáros infrastruktúra egyszerűen nem elég kiterjedt és sokszor nem is alkalmas arra, hogy gyerekekkel, teherbiciklikkel közlekedjenek rajta.
Fotó: Morgana Bartolomei
Sonal Shah, Újdelhi közlekedési és fejlesztési intézetének egyik vezető beosztású stratégája véleménycikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a tömegközlekedésben sokszor a biztonság is egy olyan faktor, amit figyelmen kívül hagynak a tervezők, pedig ez az egyik olyan dolog, ami növelheti például a nők arányát az egyes közlekedési módok vagy a közterek használatában. Shah szerint a nők érdekeit gyakran más témák alá suvasztják be a tervezők, ő ehelyett azt javasolja, dolgozzanak együtt női érdekvédelmi szervezetekkel és kezeljék külön szempontként, amit ők kérnek.
2. Mindenki számára tervez
Magyarországon rengeteg példa van arra, hogy a régi és az új ötvöződik, gyakran abban a formában, hogy a felújítás során is elfelejtik figyelembe venni azoknak az igényeit, akik nem közlekednek olyan könnyen. Ha minden korosztályt és képességet figyelembe vesznek a tervezés során, akkor nem történik meg olyan, hogy
- – Kőbánya alsón felújítanak egy utat szegéllyel együtt, az egyik oldalon lesüllyesztik a szegélyt, a buszmegálló szegélye viszont továbbra is magas marad
- – Felújítják a Nyugati teret, de a Teréz körút irányába nem gondoskodnak az akadálymentes közlekedésről
- – Babakocsis felszálláshoz segítséget igénylő utast otthagy egy figyelmetlen villamosvezető
- – Az akadálymentesítésen spórolnak a 3-as metró felújításánál
3. Nőket alkalmaz és nőket választ vezetőnek
A Transport for London, a londoni közlekedési vállalat oldalán van egy külön lap, ahol a közlekedés fejlesztésében és fejlődésében szerepet vállaló nőket sorolják fel. Érdemes végigböngészni a listát: 1919-ben külön szervezetet hozott létre Katherine és Rachel Parsons, hogy népszerűsítsék a mérnöki munkát a nők körében, 1972-ben Yvonne Pope utaskísérőből pilóta lett és ő lett az első nő, aki utasszállító repülőt vezetett Nagy-Britanniában, Hannah Dadds volt, aki 1978-ban először vezetett metrót a nők közül.
A legközelebbi, amit ehhez kapcsolódóan a magyar interneten találtunk, a női kalauzok és jelzőőrök alkalmazása a budapesti közlekedésben, ami 1915-ben történt meg először:
Az I. világháború alatti munkaerőhiány miatt a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) 1915. március 21-én rendeletben engedélyezte női kalauzok és jelzőőrök fölvételét. A BKVT 1915. október 26-i jelentése szerint ilyen munkakörökben április 10-én még csak 24 nő, október 22-én már 536 nő teljesített szolgálatot. Ugyanebben az időszakban kísérletképpen két nőt kocsivezetőként foglalkoztattak.
Gabriela Firea, Bukarest polgármestere. Forrás: Wikipédia, CC BY 2.0
Magyarországon 1948-ban választották meg az első női polgármestert, a Filmhíradók Online szerint Döbrentei Károlyné lett Újpest vezetője. A Feminfo 2014-es helyi választási összefoglalója rámutatott, a fővárosban csak egy kerületben választottak meg nőt (Hassay Zsófia, VI. kerület) polgármesternek. A Wikipédián van egy lista is a női polgármesterekről, itt a szerzők Asztalos Ildikót emelték ki, aki Miskolcon lett az első női polgármester 1993-ban. Tavaly többek között Bukarest és Róma választott nőket polgármesternek, ők Gabriela Firea és Virginia Raggi.
