Több zöldet a városba, több vizet a talajba
- Home
- Több zöldet a városba, több vizet a talajba
Járókelő Blog
Hírek, olvasnivalók városokról és a Járókelőről, nemcsak városlakóknak.
Még többet szeretnél belőlünk? Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Több zöldet a városba, több vizet a talajba
A városi fák, a zöldfelületek és az esővíz megtartása ma már nem különálló környezetvédelmi témák, hanem ugyanannak a kérdésnek a részei: hogyan lehet élhetőbbé tenni a városainkat a forróbb nyarak, a hirtelen lezúduló esők és az egyre terheltebb közterek idején?
A Wavin (az Orbia cégcsoport Épületgépészeti és mélyépítési üzletága) támogatásával most erről gondolkodunk közösen: arról, hogy a város és a természet nem egymás ellentétei, hanem akkor működnek jól, ha egymást erősítik. A vállalat fenntartható vízgazdálkodással, városi vízmegtartással és a zöldfelületek jövőálló kialakításával kapcsolatos szemlélete jól kapcsolódik ahhoz, amit a Járókelőnél nap mint nap látunk a bejelentésekből: a városlakók több árnyékot, több növényt, jobban működő köztereket és élhetőbb városi környezetet szeretnének.
Miért nem elég fákat ültetni, ha nem segítünk nekik életben maradni?
Egy árnyék nélküli buszmegálló nyáron nemcsak kényelmetlen, hanem szinte elviselhetetlen. Egy teljesen leburkolt tér délutánra felforrósodik. Egy hirtelen lezúduló eső után pedig sok helyen nem a talajba jut vissza a víz, hanem az úttesten hömpölyög, túlterheli a csatornákat, vagy egyszerűen kárba vész.
A városlakók ezt pontosan érzik. A Járókelő.hu-ra érkező bejelentésekből is jól látszik, hogy sokaknak fontos az élhetőbb városi környezet: többen kérnek árnyékot adó fákat, aszfalt helyett növényeket közterekre, buszmegállókba, parkolókba, vagy éppen olyan megoldásokat, amelyek segítenek hűvösebbé és zöldebbé tenni a mindennapi útvonalaikat.
És ez nemcsak esztétikai kérdés. A városi zöldfelület ma már nem dísz, hanem alapvető városi infrastruktúra.
A fa nem csak szép, hanem hűt, árnyékol és vizet tart meg
A városi fák az egyik legfontosabb szövetségeseink a felmelegedő városokban. Árnyékot adnak, javítják a mikroklímát, párologtatással hűtik a levegőt, élőhelyet teremtenek, és segítenek abban is, hogy a hirtelen lezúduló csapadék ne azonnal a csatornarendszert terhelje.
Csakhogy városi fának lenni nem könnyű. A sűrűn beépített utcákban kevés a hely, a gyökerek útjába közművek, burkolatok, parkolók és mélygarázsok kerülnek. A frissen telepített fák sokszor már az első pillanattól kezdve az életükért küzdenek: kevés talaj, kevés víz, sok hő, sok légszennyezés, sok fizikai sérülés.
Ezért ma már nem elég azt mondani, hogy ültessünk több fát. Az is legalább ennyire fontos, hogy olyan körülményeket teremtsünk nekik, amelyek között hosszú távon életben is tudnak maradni.
fotó: Paréj Richárd / Unsplash
Az esővíz nem ellenség, hanem erőforrás
A városok egyik nagy kihívása, hogy egyszerre kell kezelniük a hirtelen lezúduló nagy esőket és az egyre hosszabb száraz időszakokat. Az egyik héten túl sok víz érkezik egyszerre, a másikon pedig éppen az a gond, hogy nincs elég.
A hagyományos városi logika sokáig az volt, hogy az esővizet minél gyorsabban el kell vezetni. Ma már egyre világosabb, hogy ennél jobb megoldás, ha amit lehet, helyben tartunk, szikkasztunk, tárolunk, és később felhasználunk.
Ez különösen fontos a zöldfelületek és a fák szempontjából. A megtartott esővíz töltheti a talajt, javíthatja a növények vízellátását, csökkentheti a csatornarendszer terhelését, és mérsékelheti a villámárvizek kockázatát. Vagyis ugyanaz a víz, amely rosszul kezelve kárt okozhat, jól kezelve a város túlélését segíti.
A közterületi vízvisszatartás mellett a magánkertek, társasházi udvarok és intézményi területek szerepe is fontos. Egy város ökoszisztémája nem áll meg a telekhatároknál: minden fahely, kert, parkoló, tető és udvar része annak a nagyobb rendszernek, amelyben a víz vagy eltűnik, vagy hasznosul.
A város és a természet nem egymás ellentétei
Sokáig úgy gondoltunk a városra, mint ami a természet helyére épül. Pedig a jövő városa inkább akkor működik jól, ha megtanul együtt élni vele.
A természet nemcsak parkokban lehet jelen. Ott lehet egy fasor alatt, egy esőkertben, egy zöldtetőn, egy jól kialakított fahelyben, egy árnyékos megálló mellett, vagy akár egy olyan burkolt tér alatt is, ahol a föld alatt már a víz megtartását és a gyökerek növekedését segítő rendszer dolgozik.
Budapesten most már évek óta izgalmas kísérletek zajlanak a FŐKERT, a kerületi önkormányzatok és akár állami beruházások keretében is, hogy milyen városálló ültetési módszerekkel lehet életben tartani a frissen telepített fákat a sűrű belvárosi szövetben, ahol gyakorlatilag az első pillanattól kezdve az életükért küzdenek. Jó példák erre a Bartók Béla úti, a frissen felújított V. kerületi közterek vagy akár a Liget Projekt keretében ültetett fák esetei. A hagyományos módon ültetett fákkal való összehasonítás eredményei pár éven belül látszódni fognak.
A Járókelőnél érdeklődve követjük ezeket a kísérleteket, és addig is igyekszünk minél több esetben segíteni a hozzánk forduló lakosoknak.
fotó: Nguyen Minh / Unsplash
Hol jön képbe a Járókelő?
Egy kiszáradó facsemete, egy üresen maradt fahely, egy árnyék nélküli megálló vagy egy leburkolt, túlmelegedő köztér sokszor apró helyi ügynek tűnik. De ezekből áll össze az, hogy mennyire élhető a város.
A Járókelő abban segít, hogy ezek a jelzések ne vesszenek el. Ha valaki problémát lát a környezetében, bejelentheti, mi pedig továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak, közszolgáltatónak vagy városi szereplőnek. Nem minden ügy oldódik meg azonnal, és nem minden kérésre van egyszerű válasz, de a bejelentések láthatóvá teszik, mire van szükségük a városlakóknak.
A zöldfelületekkel kapcsolatos bejelentések különösen jól mutatják, hogy az emberek nemcsak hibákat vesznek észre, hanem élhetőbb várost szeretnének. Több árnyékot. Több növényt. Kevesebb felesleges burkolatot. Jobban működő köztereket.
Közös gondolkodás élhetőbb városokért
A Wavin (az Orbia cégcsoport Épületgépészeti és mélyépítési üzletága) azért választotta a Járókelőt, mert megközelítésünk egybecseng a vállalat céljával: élhetőbb városokat fejleszteni. Nagyon jó látni, hogy a Wavin tudatosan keresi a tevékenységéhez kapcsolódó szervezetekkel a kapcsolatot a CSR-tevékenysége során.
A városi fák túlélése, az esővíz megtartása, a zöldfelületek fejlesztése és a hőszigethatás csökkentése mind olyan ügyek, amelyekhez több szereplő együttműködésére van szükség. Városlakókra, akik jelzik a problémákat. Önkormányzatokra és szolgáltatókra, akik kezelik ezeket. Szakmai szereplőkre, akik új megoldásokat hoznak. És olyan vállalatokra is, amelyek felismerik, hogy a városi környezet alakítása közös felelősség.
Reméljük, hogy a jövőben hasonló gondolkodású, urbanisztikához kapcsolódó cégek és szervezetek is követik a Wavin példáját.
Mert a város és a természet nem külön világ. Ugyanannak a rendszernek a részei vagyunk. És minél előbb megtanuljuk ezt a rendszert jobban működtetni, annál élhetőbb lesz a város mindannyiunknak.
