Panama Camina: a gyalogosok tempójában

Az elmúlt évtizedekben a városi népesség gyarapodása nemhogy nem állt le, de folyamatosan nő. Dél-Amerika és a Karib-térség országai már most elérték azt a szintet, amelyet a világ népességére vetítve 2050 körülre jósolnak különböző szervezetek, miszerint a lakosság közel 80%-a urbanizált körülmények között fog élni. 

Latin-Amerika városai közül legalább hat olyan van, amelyek népessége már most meghaladja a 10 millió főt is: Buenos Aires, Mexikóváros, Rio de Janeiro, Lima, Bogota és Sao Paulo. Ezzel jelentős terheket rónak a város vezetésére mint például a felgyorsult növekedés, a szuburbanizációs terjeszkedés és számos más olyan kihívás, amelyek felvetik a kérdést, hogy hogyan tervezzék és működtessék ezeket a városokat.

A kép forrása: blogs.iadb.org

De mindezen kihívások közül talán az egyik legfontosabb az, hogy hogyan közlekedjünk a városokon belül

A helyzet az, hogy Latin-Amerika városait a mai napig nem úgy tervezték meg és alakították ki, hogy a legjelentősebb felhasználóira, a gyalogosokra is gondoltak volna. Ezek közül Panamaváros sem kivétel. Az 1960 és 1990 közötti időszak jelentős változást hozott a város életében, a jórészt vidéki hangulatú településből egy 2 milliós főváros született, ahol a jelen kor egyik legnagyobb problémája a kezelhetetlen méretű gépjárműforgalom okozta dugó. Persze az a tény sem segít, hogy a gyaloglás kultúrája abszolút hiányzik a köztudatból.

A kép forrása: blogs.iadb.org

Jose Istaurín, Panamaváros Polgármesteri Hivatalának várostervezési igazgatóhelyettese szerint a város földrajzi adottságaiból fakadóan (nyugatról a Panama-csatorna, északról pedig egy tórendszer határolja) a tervezés fókuszában egy keleti irányú tengely mentén futó, a gépjármű forgalomra szabott terjeszkedés figyelhető meg, ami nagyon kedvezőtlen környezetet teremt a gyalog közlekedők számára.

A fent ismertetett okok miatt a városvezetés célja, hogy a város élhetőbb legyen,  biztonságosabb, és barátságosabb körülményeket teremtsenek a gyalogos forgalom számára. Így született meg 2018-ban a Panama Camina nevű projekt, azzal az elhatározással, hogy a város egyik leginkább zsúfolt közlekedési csomópontját egy nyugodtabb, csendesebb hellyé alakítsák át a közterület újrafelosztásával.

Egy helyi városfejlesztési tanácsadó szerint a projekt által kiszemelt tér a város központi része, ahol nap mint nap egymással küzdenek a gyalogosan, autóval és tömegközlekedéssel utazók a tér szabad szeleteiért.

A képek forrása: blogs.iadb.org

Az előzmények, és hogy mi történt a projekt során

A beavatkozás előtt naponta átlagosan 90.000 ember és 60.000 jármű haladt át a téren és környezetében, és mégis a közterület 80%-a a gépjármű forgalomnak volt fenntartva. 

A 2018 novembere és decembere között lezajló projekt során a közlekedési csomópontban a gyalogos forgalom elősegítése érdekében a terület 70%-áról kizárták a motorizált forgalmat. Az átalakítás funkcióbővítéssel járt együtt, megjelent a művészet és a kultúra a bárki számára nyitott közterületen, továbbá a helyiek fontos találkozóhelyévé vált a tér.

Az érintettek bevonásával megvalósuló projekt során közel 200 különböző irodalmi, zenei és táncos előadás szórakoztatta az érdeklődőket, ez egyben megmutatta, hogy egy közterület milyen sokféle lehetőséget hordoz magában a közösségünk építése szempontjából.

A kísérlet tökéletesen rávilágított arra, hogy a városaink tervezése során az emberi tényezőnek kellene a fókuszban állnia. A projekt négy hete alatt összegyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a rendezett, biztonságos és kellemes utcák hozzájárulnak az ott élők életminőségének javulásához és a környezetükhöz való viszonyukat is jelentősen befolyásolja.

A régió más országai és városai is hasonló beavatkozásokat eszközöltek a taktikai urbanizmus segítségével. Santiago Chilében az ikonikus Paseo Bandero városrészt alakították gyalogos övezetté, Bogotában rekreációs célú kerékpárutakat jelöltek ki, Sao Luisban pedig a helyiek bevonásával új funkcióval látták el az elhagyatott apátságot.

Forrás: iadb.org