Akadálymentes közlekedés vagy ügyességi feladat?

Számos bejelentést kapunk veszélyes útszakaszok akadálymentesítésének hiányáról, illetve nem megfelelő megvalósításáról (járdaszegély, híd, gyalogosátkelő, villamosmegálló). Magyarországon a népesség 2%-a (forrás: KSH) él fogyatékkal, akiken kívül a nehezen mozgó időseket és a babakocsis kismamákat is könnyen szobafogságra ítélheti a végletekig nehezített közlekedés.

Budapesten az akadálymentesítés terén messze elmarad a legtöbb európai fővárostól, a vidéki helyzetbe pedig jobb bele se gondolni.

Gyalogos közlekedés – kerekesszékkel vagy látássérültként

A látássérülteket segítő taktilis burkolati jelzések (vagy vezetősáv) és a mozgáskorlátozottakat segítő felhajtó rámpák hiánya akadályozza az érintettek mozgását. Sajnos sok esetben előfordul, hogy a felújított útszakaszokon elfelejtik (?) visszahelyezni a domború burkolati jelzéseket, vagy csak sokáig csúszik a helyreállítás. Akadályok kihelyezésében jobban jeleskedünk, ahogy ezt tavaly októberi bejegyzésünk is bizonyítja.

14589973_10208943891132842_3684062250521916519_o.jpg

A BKK járataira feljutni se nagyon lehet

Vizsgáljuk meg kicsit a tömegközlekedést is.

Busz: Ezen a téren az időtényező a legkritikusabb: az 5-10 percenként közlekedő normál járatokkal szemben akadálymentesített (alacsonypadlós, mechanikusan lehajtható rámpával ellátott) kocsik átlag félóránként indulnak. Pozitívum viszont, hogy az összes vonalon közlekedik akadálymentes busz.

Villamos: A villamossal nem állunk ennyire jól, ugyanis jelenleg csak 4 vonalon (3, 4/6,17/19 és nemrégiben az 1-es) sikerült megoldani az akadálymentesítést. A villamos-peronok azonban  több kívánnivalót hagynak maguk után ezen a téren.

Metró: A 3-as metró felújításával kapcsolatban már röviden kitértünk az akadálymentesítés hiányára. Ami a legtragikusabb a történetben, hogy a tervezett felújítására szánt költségvetésből a liftek és a rámpák fognak először kikerülni, kizárva ezzel a mozgássérülteket a leggyorsabb budapesti közlekedési eszközről. Most az 1-es metró vonalán egy sem, a 2-es és a 3-as metróén összesen 5 akadálymentesített megálló van. A BKK részben párhuzamos buszjáratokat javasol, amelyek menetideje feltehetően sokszorosa a metróénak. Az újonnan épített 4-es metró már megfelel az európai kívánalmaknak, de a másik 3 átalakításáról még nem érkeztek bíztató hírek.

Troli: Az akadálymentesítési „verseny” egyértelmű győztese a troli: az összes vonalon jár akadálymentes kocsi, átlag 15-20 percenként .

Egy magyar startup applikációja segít a fogyatékkal élőknek

A magyar fejlesztésű Route4U segítséget nyújt a mozgássérülteknek az akadálymentes útvonal megtervezésében. A telefonos applikáció az aktuális közlekedési információkat és a mozgást esetlegesen akadályozó tényezőket (pl. túl keskeny járda) figyelembe véve találja meg a legmegfelelőbb útvonalat, ezzel gyorsítva az érintettek mindennapos ügyintézését.

Locsolási bakik és toklászinvázió: Nyári túlélőkalauz a betondzsungelben

A nyári hőhullámok idején a városi közterek használata jelentősen megváltozik, és ez a Járókelőhöz érkező bejelentéseken is jól megfigyelhető. Ilyenkor nem feltétlenül a bejelentések összszáma nő meg látványosan, hanem a problémák jellege alakul át teljesen. A kánikulában felértékelődnek a zöldterületek, a hűsítő pontok – és ezzel párhuzamosan felerősödnek azok a veszélyek is, amelyek például a […]

Több zöldet a városba, több vizet a talajba

A városi fák, a zöldfelületek és az esővíz megtartása ma már nem különálló környezetvédelmi témák, hanem ugyanannak a kérdésnek a részei: hogyan lehet élhetőbbé tenni a városainkat a forróbb nyarak, a hirtelen lezúduló esők és az egyre terheltebb közterek idején? A Wavin (az Orbia cégcsoport Épületgépészeti és mélyépítési üzletága) támogatásával most erről gondolkodunk közösen: arról, […]